1..1 Az egyesület neve: A KÖRMENDI KOSÁRLABDÁÉRT Közhasznú Egyesület

     

1.2.Az egyesület jellege: sport és kulturális egyesület

 

Az Egyesület olyan társadalmi szervezet, amely az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint egyesületi jelleggel működik. 

 

Az Egyesület gazdálkodási tevékenységet, ide értve a céljaival összefüggő kereskedelmi tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytathat. 

 

2. Az egyesület székhelye: 9900 Körmend, Kossuth L. u. 36.

    

3. Az egyesület önkormányzati elven működő érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet, nyitott taglétszámú jogi személy.

 

4. Az egyesület célja:

 

Az Egyesület az 1997. évi CLVI. tv. 26.§. c, pontjában felsorolt közhasznú tevékenységek közül a 4. pontban meghatározott nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, az 5. pontban meghatározott kulturális tevékenység, a 14. pontban meghatározott sport, a munkaviszonyban és polgári jogviszony keretében megbízása alapján folytatott sporttevékenység kivételével megjelölésű tevékenységeket végzi.

 

E közhasznú tevékenység keretében:

 

- segítséget kíván nyújtani a Körmenden és környékén élő gyermekek szabadidejének hasznos, egészségüket is megőrző módon történő eltöltésére, a társadalmi elvárásoknak megfelelő magatartásra nevelésére, oktatására,

- sporttevékenység kereteinek biztosítása elsődlegesen az ifjúság számára, Körmend városában és környékén a sport, a tömegsport szervezett keretek közötti folytatása,

- a kiemelkedő hagyományokkal rendelkező körmendi kosárlabda sport utánpótlás bázisának működtetése, a csapatok versenyeztetése, a tervszerű utánpótlás-nevelés,

- kulturális programok, rendezvények szervezésével segítséget kíván nyújtani a szabadidő hasznos eltöltésére.

 

 

 

Az Alapszabályban megfogalmazott célok és feladatok megvalósításához szükséges feltételek megteremtése érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat. Vállalkozási tevékenységét csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezheti

 

Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja

 

Az egyesület pártokból független, azoktól anyagi támogatást nem kap (és el sem fogad), azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési és megyei önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat, pártpolitikai tevékenységet nem folytat.

 

II. Az egyesület szervezete

 

5. Az egyesület tagjai:

 

   a. - Rendes tag

   b. - Pártoló tagok

   c. - Tiszteletbeli tagok

 

Az egyesület tagja lehet természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki az alapszabály rendelkezéseit önmagára nézve kötelezőnek tekinti, az egyes tagfajtákra vonatkozó előírt speciális rendelkezéseknek megfelel, valamint a belépési nyilatkozatot aláírja, és a rendes tagot a közgyűlés, míg a pártoló és tiszteletbeli tagot az egyesület elnöksége a társaság tagjai sorába felveszi.

 

   a.) Rendes tag lehet minden olyan természetes személy, aki az egyesület munkájában aktívan közreműködik, és az egyesület munkájában rendszeresen részt vesz, és a tagsági díjat megfizeti.

 

    b.) Pártoló tag lehet minden olyan magyar és külföldi természetes- és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki az egyesület munkáját anyagilag vagy erkölcsileg támogatja, és az egyesület céljaival egyetért, azok elérésében lehetőségeihez mérten segítséget nyújt.

 

    c.) Tiszteletbeli tag lehet az a magánszemély, aki több éven keresztül kimagasló tevékenységével az egyesület céljainak megvalósításában részt vesz, azt  elősegíti és támogatja.

 

6. Az egyesületi tagság az egyesületbe való jelentkezéssel, a rendes tag közgyűlés, valamint a pártoló és tiszteletbeli tag az elnökség által történt felvétellel és a belépési nyilatkozat aláírásával keletkezik.

 

   Az egyesületi tagság megszűnik:

   - a tag önkéntes elhatározásával, melyet írásban köteles az egyesület elnökének bejelenteni 

- a tagdíj, illetőleg az anyagi támogatás vállalt mértékének 6 hónapon túli nemfizetésével,   

   amennyiben a tag a fizetési kötelezettségének az elnökség írásbeli felszólítása ellenére 8              

   napon belül nem tesz eleget

-    az egyesületből való kizárással, 

   - a tag halálával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével.

 

A tag az egyesületből kizárható, ha az alapszabály reá vonatkozó lényeges rendelkezéseit szándékosan vagy súlyos gondatlanságból jelentős mértékben megszegi. 

 

A tag kizárását az egyesület Elnöke kezdeményezheti az Elnökségnél az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapos elévülési időn belül. 

 

A kizárás kezdeményezése esetén a tagot az Elnökség az előzetes vizsgálat keretében írásban tájékoztatja a tervezett intézkedésről és azok indokairól, továbbá arról, hogy az Elnökség kizárás tárgyban összehívott ülésén, melynek időpontja és helye a tájékoztatóban kerül megjelölésre, személyesen részt vehet és biztosítja azt, hogy az Elnökség ülésén a védekezését szóban vagy írásban előterjessze, bizonyítékait megjelölje. Ezen Elnökségi ülésről írásban jegyzőkönyvet kell felvenni, melyhez a kizárást kezdeményező indítványt mellékelni kell. A jegyzőkönyv és az indítvány egy példányát a tagnak át kell adni. A tag érdekei képviseletére jogi képviselőt hatalmazhat meg, mind az Elnökségi ülésen, mind a közgyűlésen való részvételre. 

Az Elnökség az ülés berekesztését követően azonnal határozatot hoz a kizárás tárgyban, mely kizárásról szóló határozatot írásban kell meghozni és indokolni kell. Az indokolásból a kizárás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a kizárás indokának valóságát és okszerűségét a egyesületnek kell bizonyítania.

A határozatot a kizárt tag a közléstől számított 15 napon belül az Elnökséghez benyújtott és az egyesület közgyűléséhez címzett fellebbezéssel megtámadhatja, mely a kizárás végrehajtására halasztó hatályú.

 

A jogorvoslati eljárás érdekében a közgyűlést a fellebbezés beérkezésétől számított 8 napon belül az alapszabályban rögzített módon össze kell hívni. 

 

Egyesület Elnöksége által meghozott határozatot a közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel (összes tag 2/3-ának egyetértő szavazatával) meghozott határozattal megváltoztatja, vagy helybenhagyja. A közgyűlésen a tag jelen lehet, és a határozat meghozatala előtt felszólalhat.

 

7. Az elnökség az egyesület a tagjairól nyilvántartást vezet, és tagjait tagsági könyvvel, illetőleg igazolvánnyal láthatja el.

 

8. Az egyesületi tagok jogai és kötelezettségei:

 

   a. Az egyesület rendes tagjainak jogai:

      -  Részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein

-  Választhat és választható az egyesület szerveibe, azzal, hogy az egyesület kiskorú  

    tagjai csak életkorúknak megfelelő tisztségre választhatók, így olyan szervekbe  

    nem választhatók, amelyeknek jognyilatkozatot kell tennie

      -  Részt vehet a közgyűlés határozatainak meghozatalában

-  Észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesületet érintő minden  

    kérdésben

-   Ajánlásokat tehet az egyesület szerveinek az egyesület tevékenységét érintő kérdések                           

    megtárgyalására

 

 

-  Felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységérő, amire az egyesület elnöksége 30      

    napon belül köteles választ adni

      -  Igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait

      -  Jogosult az egyesületi tagok részére biztosított kedvezmények igénybevételére

 

 

   b. Az egyesület rendes tagjainak kötelezettségei:

      - Köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott előírásoknak

      - A tagsági díj, illetőleg a tag által vállalt egyéb vagyoni hozzájárulás megfizetése

      - Az egyesület vagyonának megóvása

      - Az egyesület szervei által hozott határozatok végrehajtása

      - Az egyesület céljainak és munkájának népszerűsítése

 

    c. A pártoló tagok jogai:

      -  Javaslatokat tehet az egyesület működésével, annak tevékenységével kapcsolatban

      -  Javaslatokat tehet az egyesületet, valamint annak szerveit, illetőleg tevékenységét

          érintő kérdések megtárgyalására

      -  Személyesen vagy megbízottja által részt vehet az egyesület munkájában

 

    d. Az egyesület pártoló tagjainak kötelezettségei:

      -  Az egyesület alapszabályának, szabályzatainak, határozatainak megtartása

      -  Az egyesületnek, az egyesület céljainak és tevékenységének

          népszerűsítése

      -  A pártoló tag által vállalt vagyoni hozzájárulás megfizetése

 

    e. A tiszteletbeli tagok jogai:

      -  Tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén

- Javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület, valamint annak szerveinek  

   működésével kapcsolatban

      -  Javaslatokat tehet az egyesületet, annak szerveit érintő

kérdések megtárgyalására és az egyesület működésével kapcsolatban

      -  Személyesen részt vehet az egyesület munkájában

 

     f. A tiszteletbeli tagok kötelezettségei:

      -  Az egyesület alapszabályának, szabályzatainak, valamint az egyesület határozatainak megtartása

      -  Az egyesület céljainak és a tevékenyégének a népszerűsítése

 

Az egyesület biztosítja, hogy tagságán kívül más is részesülhessen az egyesület által folytatott, a 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c.) bekezdés 1.,4.,5.,14 pontjában meghatározott közhasznú tevékenység körében nyújtott közhasznú szolgáltatásaiból.  

 

9. A tagdíjfizetési kötelezettség:

 

   Az egyesületi tagok által fizetendő tagdíj mértékét a közgyűlés az egyesület elnöksége javaslata alapján jogosult meghatározni minden év elején. A tagdíj mértéke az alakulás évében 1.000.- Ft/hó. 

 

 

10. Az egyesület szervei:

 

    I. Az egyesület közgyűlése:

 

      A közgyűlés az egyesület rendes tagjainak összességéből áll, és az egyesület legfőbb szerve. 

Az egyesület közgyűlését évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni.  Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha ezt a Bíróság elrendeli, illetőleg a tagok 1/3-a - az ok és cél megjelölésével - ezt kívánja. Az egyesület legfőbb szervének ülései (közgyűlések) nyilvánosak.

 

      A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

      - az alapszabály megállapítása és módosítása

- a költségvetés meghatározása, éves pénzügyi terv megtárgyalása

- előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, Sztv szerint készített éves beszámoló jóváhagyása

- az éves közhasznúsági jelentés elfogadása

      - az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása

- az elnökség megválasztása és felmentése, az elnökség, tisztségviselők megválasztása és felmentése

- a rendes tag felvétele, és a tag kizárása tárgyában hozott elnökségi határozat elleni fellebbezés elbírálása

-  az egyesület elnökének megválasztása

-  az egyesület általános tevékenységi programjának, elvi állásfoglalásainak és           

          javaslatainak megtárgyalása és elfogadása, illetőleg az elnökség ilyen jellegű 

          előterjesztéseinek jóváhagyása

- a tagdíj meghatározása

- az egyesület tiszteletbeli elnökének megválasztása.

     

A közgyűlés határozatképessége:

  A közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50%-a plusz egy fő jelen van, ha a határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani a másodszorra összehívott közgyűlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, melyre a tagokat a meghívóban figyelmeztetni kell. 

 

Ebben az esetben a megismételt közgyűlést 8 napon belül 15 napon belüli időpontra kell összehívni. A közgyűlés időpontját az elnökségnek legalább 10 nappal korábban meg kell állapítania, és annak helyéről és időpontjáról, valamint tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a közgyűlésen szavazatra jogosultakat írásban értesíteni kell, a közgyűlés előtt legalább 5 nappal. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a közgyűlés helyéről és idejéről értesíteni kell a sajtó útján vagy más megfelelő módon.

 

     A közgyűlés határozatait - a személyi jellegű döntések kivételével, amelyeknél a titkos szavazás a főszabály - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlést levezető elnök szavazata dönt. A közgyűlés levezető elnökét a közgyűlés választja. Titkos szavazást kell elrendelni akkor, ha ezt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza.

 

 

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzottak lényegét, a megtett észrevételeket és javaslatokat, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat. A jegyzőkönyvből ki kell, hogy tűnjön a döntést támogatók és ellenzők számaránya, valamint - a titkos szavazás kivételével - a személyük is. 

A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a közgyűlés kezdetén megválasztott két személy hitelesíti.

 

Az elnökség által előterjesztett éves beszámoló közgyűlés általi jóváhagyása az általános szavazati szabályoknak megfelelően, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt.

 

 II. Az egyesület elnöksége

 

     Az egyesület tevékenységének operatív irányítását a közgyűlések közötti időben az egyesület elnöksége látja el. Az elnökség 3 tagból álló testület, amely az egyesület elnökéből és a közgyűlés által választott további tagokból áll. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség akkor határozatképes, ha a tagjai valamennyien jelen vannak. Az elnökség döntéseit - a személyi jellegű döntések kivételével, amelyeknél a titkos szavazás a főszabály - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség ülésének időpontját az elnöknek legalább 10 nappal korábban meg kell állapítania, és annak helyéről, időpontjáról, valamint tervezett napirendjéről az elnökség tagjait legalább az elnökségi ülés előtt 5 nappal írásban értesíteni kell. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elnökségi ülésen elhangzottak lényegét, a megtett észrevételeket és javaslatokat, valamint az elnökség által hozott határozatokat. A jegyzőkönyvből a döntést támogatók és ellenzők számaránya, valamint - a titkos szavazás kivételével - a személyük is ki kell, hogy tűnjön. A jegyzőkönyvet az elnök, valamint az elnökség tagjai írják alá oly módon, hogy az elnökség egyik tagja tölti be a jegyzőkönyvvezetői, a másik tagja pedig a jegyzőkönyv-hitelesítői feladatokat.

 

     Az elnökség feladatai:

      - az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása

      - a közgyűlési határozatok végrehajtásának ellenőrzése és szervezése

      - az egyesület fejlesztési programjának kidolgozása

      -  a pártoló és tiszteletbeli tagfelvételi kérelmek elbírálása

      - az egyesület külső kapcsolatainak szervezése és bonyolítása

      - a közgyűlések közötti időben az egyesület működésének szervezése, döntés a 

        pénzeszközök felhasználásáról.

 

     Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább 6(hat) havonta tartja. 

     Az elnökség tagjait a közgyűlés 5 évre választja.

     Az elnökség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von.

 

III. Az 1997. évi CLVI. törvény 7.§ (1) bekezdésének c.) pontjában, valamint a 10.§ szakaszban foglalt rendelkezések alapján az egyesület a vezető szervtől elkülönült felügyelő szervet nem hoz létre, ha azonban az egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, az elnök rendkívüli közgyűlést köteles összehívni Felügyelő Bizottság megválasztása érdekében.

 

IV. A vezető szervek döntéseinek nyilvántartása, közlése és nyilvánossága :

 

a.) A közgyűlésekről, valamint az elnökség üléseiről készített jegyzőkönyvek alapján a közgyűlés mindenkori elnöke, illetve az egyesület elnöke a jegyzőkönyvek elkészültével egyidejűleg sorszámozott kivonatokat készít, mely kivonatok olyan külön nyilvántartások, amelyekből megállapítható a közgyűlés és az elnökség /a vezető szervek/ által hozott döntések 

- tartalma, 

- időpontja,

- hatálya, 

- a döntést támogatók és ellenzők számaránya és - amennyiben lehetséges - személye is. 

 

b.) A közgyűlés mindenkori levezető elnöke, valamint az egyesület elnöke gondoskodnak arról, hogy a közgyűlés, valamint az elnökség határozatai az érintettek részére a határozatok meghozatalától számított 15 napon belül írásban közlésre kerüljenek. Az egyesület elnöke továbbá minden más érdeklődő felé oly módon hozza nyilvánosságra a fenti határozatokat, hogy azok meghozatalától számított 30 napra az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán a fenti határozatokat kifüggeszteti. 

 

c.) Az egyesület biztosítja a közhasznú szervezetként való működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést. Az iratokba való betekintés az egyesület elnökségéhez címzett ilyen tárgyú előzetes írásbeli kérelem vagy előzetes telefonos bejelentés alapján, az egyesület székhelyén, ügyfélfogadási időben: minden hét, hétfő délutánján 17.00 és 18.00 óra közötti időpontokban lehetséges.

 

d.) Az egyesület az 1997. évi CLVI. törvény 7.§ (2) bekezdés d.) pontja alapján, a fentieken túl az alábbi módon gondoskodik közhasznú szervezetként való működésének, az általa nyújtott szolgáltatások igénybevételi módjának, valamint beszámolói közlésének nyilvánosságáról :

- az egyesület elnöke az egyesület által szervezett, valamint az egyesület, illetve tagjai részvételével megrendezésre kerülő eseményekről, rendezvényekről előre tájékoztatja a helyi sajtó és média szerveit / újságok, helyi televízió /, továbbá ezen rendezvényeket, eseményeket a lakosság felé a sajtó illetve plakátok útján is meghirdeti. 

 

- az egyesület elnöke gondoskodik továbbá arról, hogy az egyesület által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, módjáról is részletes tájékoztató jelenjen meg a helyi sajtóorgánumokban, valamint a helyi média adásaiban.

 

- az egyesület elnöke a közgyűlés által jóváhagyott éves beszámolót, valamint az ennek jóváhagyásával egyidejűleg elkészített közhasznúsági jelentést a jóváhagyástól számított 30 napra - a vezető szervek döntéseivel azonos módon - az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggeszteti. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, és arról a saját költségén másolatot készíthet.

 

11. Az egyesület tisztségviselője:

 

    I. Az egyesület elnöke:

      - vezeti és szervezi az elnökség munkáját, teljes jogkörrel képviseli az egyesületet

      - intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben

      - összehívja a közgyűlést és az elnökség üléseit

- aláírási és utalványozási jogokat gyakorol, 

- az egyesület bármelyik másik elnökségi tagjával együttesen rendelkezik az egyesület bankszámlája felett

      - az alapszabály és az egyéb szabályzatok előírásainak valamint a közgyűlési- és

        elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése

 

      - az egyesület testületei munkájának figyelemmel kísérése és ellenőrzése

- a lakosság és a hírközlő szervek, mint nyilvánosság tájékoztatása az egyesület 

   tevékenységéről, valamint az egyesület által nyújtott szolgáltatások lakosság általi   

   igénybevételének feltételeiről

- harmadik személyekkel szerződések megkötése 

      - kapcsolattartás a hasonló tevékenységet végző szervezetekkel

      - mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a jogszabály, az alapszabály,

         illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal

- munkáltatói jogok gyakorlása az egyesület alkalmazottai felett

- gondoskodik az egyesület iratainak őrzéséről, számlák kezeléséről

- az egyesület vagyonával való gazdálkodásról, a költségvetés végrehajtásáról szóló         

      éves beszámoló ( mérleg), és közhasznúsági jelentés készítése, illetőleg ennek a  

      közgyűlés elé terjesztése

      - képviseleti jogkörét - az ügyek meghatározott körében - az egyesület dolgozóira,

         tisztségviselőire vagy az elnökség tagjaira, illetőleg más személyre átruházhatja.

 

Vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok :

 

I. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

II. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló      

    munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály      

    másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

III. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

II. Az egyesület tiszteletbeli elnöke:

- más hasonló tevékenységet végző egyesületekkel kapcsolatot tart

- a rendezvényeken reprezentálja az egyesület tevékenységét

- szakmai irányítást végez az egyesületen belül

- segíti az egyesületet céljai elérése érdekében

- szakmai kérdésekben véleményt nyilvánít és az egyesület elnökével egyeztetve a nyilvánosság előtt nyilatkozhat

- segítséget nyújt a rendezvények szervezésében

 

Az egyesület tiszteletbeli elnökét a közgyűlés öt évre választja. 

 

Az Egyesület tisztségviselőinek felmentésére a közgyűlés jogosult. A tisztségviselő felmentésére bármely egyesületi tag tehet javaslatot. A közgyűlés a tényállás tisztázása érdekében köteles az Egyesület valamely tagját a tényfeltáró vizsgálat lefolytatásával megbízni olyan módon, hogy a vizsgálattal megbízott tag köteles az eljárás alá vontat és szükség szerint másokat is meghallgatni, erről jegyzőkönyvet készíteni, és azt a vizsgálat elrendelésétől számított 15 napon belül az elnökség elé terjeszteni. A közgyűlés a jelentés beterjesztését követően tartott következő közgyűlésen dönt a felmentés kérdésében. A közgyűlés határozata ellen a határozattal érintett tag a tudomásra jutástól számított 30 napon belül keresettel élhet a Bírósághoz. A határozatnak pontosan tartalmaznia kell a közgyűlés döntését a felmentés tárgyában, annak részletes indokolását az alapul szolgáló bizonyítékokkal, valamint a jogorvoslati lehetőségre való figyelmeztetést is.

 

A tisztségviselők felmentésére az alábbi esetekben kerülhet sor:

 

- a tisztségviselő az Egyesület alapszabályában, egyéb szabályzataiban, határozataiban foglaltakkal ellentétes magatartást tanúsít, az Egyesület érdekeit súlyosan sértő tevékenységet végez

- tisztségviselő feladatát nem, vagy gondatlanul látja el

 

 

    III. Vegyes rendelkezések

 

12. Az egyesület megszűnése:

    - feloszlásának a közgyűlés által történő kimondásával

    - más egyesülettel, vagy társadalmi szervezettel való egyesüléssel

    - feloszlatással

    - megszűnésének megállapításával

 

  Az egyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról az egyesület közgyűlése rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról nem történik rendelkezés, továbbá, ha az egyesület bírósági feloszlatással szűnik meg, akkor a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

 

Az egyesületre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével- megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.évi IL. törvény szabályait.

 

13. Az egyesület jogképessége:

    Az egyesület jogi személy.

 

14. Az egyesület anyagi eszközei és gazdálkodása:

a.)  az egyesület bevételei :

- az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány

- a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel

- az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel

- a tagdíj

- a vállalkozási tevékenységből származó bevétel

- egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel 

 

b.) az egyesület kiadásai:

- a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

- az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

- a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

- a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 

 

Az egyesület éves költségvetés alapján - az egyesületre vonatkozó hatályos jogszabályi és pénzügyi előírásokban rögzítettek szerint - gazdálkodik, azzal, hogy az egyesület vállalkozási tevékenységet is végezhet a jogszabályi előírások keretei között az egyesület céljához szorosan tapadóan.

 

Az egyesület gazdálkodása körében önmagára nézve kötelezőnek tekinti az 1997. évi CLVI. törvény 14.§-17.§ szakaszaiban található rendelkezéseket, úgyszintén a nyilvántartási szabályokról szóló 18.§ szakaszbeli és a beszámolási szabályokról szóló 19-20.§ szakaszbeli rendelkezéseket. Az egyesület az 1997. évi CLVI. törvény 26.§ k.) pontja szerinti befektetési tevékenységet nem végez.

 

Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az általuk fizetett tagdíj és egyéb anyagi támogatás megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

15. Az egyesület jelképei:

Az egyesület zászlajának és emblémájának meghatározására az alapszabály az elnökséget jogosítja fel.

 

 

 

 

Jelen egyesület a székhelye szerint illetékes Vas Megyei Bíróság által végrehajtott nyilvántartásba vétellel válik teljes hatállyal jogi személlyé.

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések, különösen a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és a sportról szóló 2004.évi I.tv. vonatkozó rendelkezései az irányadók.

 

 

Z Á R A D É K

 

 

Az egyesület alapszabályát az egyesület közgyűlése a 2/2006. számú közgyűlési határozatával elfogadta 2006. október 16. napján. 

 

 

Kelt Körmenden, 2006. év október hó 16. napján.