Nehéz évünk volt. Rengeteg betegség, sérülés hátráltatta a munkánkat. Szinte nem volt olyan mérkőzés, ahol teljes csapattal tudtunk volna játszani. Szereplésünk szeszélyes volt, esélytelenként bravúrokra voltunk képesek, és fordítva , esélyesként vesztesen hagytuk el a pályát. Büszke vagyok a csapatomra, hogy mindezek ellenére ismét bejutottunk az aktuális korosztály országos döntőjébe. A mezőny eléggé kiegyensúlyozott, bárki nyerhet bárki ellen, ebbe természetesen mi is beletartozunk. Az egyenes kiesés réme bárkit leblokkolhat, most sokat jelent a hazai pálya. Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni a szülőknek azt az áldozatos hozzáállást, hogy végig a csapat mellett álltak, mind anyagilag, mind erkölcsileg, nem kis részük van abban, hogy idáig eljutottunk.