Tömeges megbetegedések miatt félbeszakadt az U14 csapatunk országos döntője.
Serdülő Országos Döntő 2013.05.16.-19. Budapest
Körmendi Törpördögök - Óbudai Kaszások 65 - 52
(15-13, 23-13, 13-18, 14-8)
Jv.. Papy Zsolt, Goda László,
Láng Zsombor -, Érsek Marcell -, Szerencsi Kristóf -, Kártyás Sebestyén 12, Németh Levente 9/3, Horváth Dániel 6, Horváth Kristóf -, Faragó Zsombor -, Oroszi Bence 7, Oroszi Viktor 15, Zsebe Máté 16, Vásárhelyi Attila -,
Érsek István: A döntő első mérkőzése. Óva intettem a fiúkat, hogy ne az előző mérkőzések sikeréből akarjanak megélni, hanem itt a döntőben minden mérkőzésnek hatalmas jelentősége lesz. Tudtuk, hogy az óbudaiaknak egy esélye van a négy közé kerülésre, ha minket az első mérkőzésen meg tudnak verni. Az első negyedben még csikorogtak a fogaskerekek, és csak a második negyedben sikerült meglépnünk ellenfelünktől. Amikor összeállt a harmadik negyedben legerősebb csapatunk növelni is tudtuk az előnyt s játékrész feléig. Ekkor érthetetlen hibákat követtünk el főleg támadásban. Hagytuk ellenfelünket belelkesedni és négy pontra megközelítettek bennünket. Abban hogy nem tudták megfordítani a mérkőzést nagy szerepe volt, hogy a lepattanókat rendre nekünk sikerült összegyűjteni és a védekezésünk is helyreállt. A támadásban mindig volt valaki, aki átlendítette a csapatot és vége megnyugtató különbségű győzelem lett.
Körmend Törpördögök - GKS Nyíregyháza 86 - 59
(17-23, 16-17, 35-4, 18-15)
Jv.: Papy Zsolt, Matics Sándor,
Láng Zsombor -, Érsek Marcell 5/3, Szerencsi Kristóf 4, Kártyás Sebestyén 11, Németh Levente 6, Horváth Dániel 4, Horváth Kristóf 2, Faragó Zsombor -, Oroszi Bence 3, Oroszi Viktor 36, Zsebe Máté 13, Vásárhelyi Attila 2,
Érsek István: A nap második mérkőzése a nyírségiek legjobbjai ellen, nem indult olyan könnyen, mint ahogy előzetes eredményekből következtetni lehetet. A srácok is ezzel a gondolt menettel álltak a mérkőzéshez, meg is lett az eredménye. Fásultan, motiválatlanul a hibák után lehajtott fejjel játszotta. Míg ők minden bedobtak és hajtotta őket egy jobb ellenfél ellen a bizonyítási vágy. A szünetben olyan fejmosást kaptak a fiúk, amitől talán meg is ijedtek, de úgy látszott megértettek, hogy itt már mindenegyes mérkőzésnek óriási a jelentősége. Nem csak a győzelem a kérdés az összecsapásokon, hanem, hogy mentálisan hogyan jövünk ki belőle. A szidás eredményeként, egy olyan érzelmileg felfűtött csapat lépett a pályára, ami minden teremben tartózkodó kosárlabdához értő és szerető embert meglepett. Hihetetlen akarattal elkezdve a negyedet nyolc perc alatt eldöntöttünk mindent, és 30-0-s rohammal össze is törték ellenfelünk álmait erre a találkozóra. Az eddig csendben levő szülőket is magával ragadta a fiaik lelkesedése és hatalmas hanggal segítették a fiúkat a pályán. Hát igen, ilyenkor jó edzőnek lenni. Csak azt nem értem, hogy miért kell ezért ordítani és miért nem tudunk mindig ilyen fel fogásban játszani. Na ha ez is sikerül, akkor leszünk igazán nagyon jó csapat. Ha mindenki tudja, hogy az egyéni sikerek eredmények nem érnek semmit, amikor a csapat nem működik csapatként. Tanulságos volt egy mérkőzések belül megjárni a poklot és a mennyet. Büszke vagyok a fiúkra, mert tudnak így játszani és ezt már kosárlabdának hívnak. Gratulálok a négy közé kerüléshez.
